Így lett a horgásztáskám állandó lakója egy rendes napvédő stift

Augusztusban három nap tóparti ülés után úgy értem haza, hogy a fülem és a tarkóm napokig égett.

Robi a következő tófoglalás előtt szóvá is tette, amikor átpakoltuk a ládákat a csomagtartóba, és igaza volt. A tavaszi horgászatokról is rendre így jöttem haza, a bojlis botok mellett pedig ott hevert egy kupak nélküli, félig kiszáradt tubus, amit még két éve vettem valahol útközben, sietve.

A pontyozás nem az a műfaj, ahol az ember tíz percenként besétál az árnyékba. Reggel hattól késő délutánig ugyanaz a szék, ugyanaz a víztükör, ami visszaveri a fényt, és közben az etetőanyag, a zsinór meg a folyamatos kézmosás lehúzza az arcról azt a keveset is, amit hajnalban felkentél. Aki egyszer végigcsinált egy háromnapos túrát augusztusban, az tudja, hogy a kalap karimája csak a szemet takarja, az orrnyereg meg a fül marad.

Robi szerint nem véletlenül tart stiftet a szákzseb belső részében. Az nem folyik ki a melegben, nem keni össze a pergető dobozt, és fél kézzel is fel lehet nyomni az arcra, miközben a másik kezed a botvégen van. Erre a mondatra emlékeztem vissza este, amikor hazaértem és kipakoltam a kocsit.

Már a fürdés után leültem a gép elé, hogy ezt az egy dolgot végre rendesen lerendezzem, ne a pénztár melletti polcnál dőljön el.

Rákerestem, milyen arcra való napvédőt szoktak ajánlani, és a harmadik találat volt a Prevenció Patika webáruháza. Nem is a főoldal fogott meg, hanem az, hogy a márkák szerinti böngészés után pár kattintással pont ott voltam, ahol akartam.

A vichy márkaoldalán 35 termék volt fent, és ami sokat segített: nem egy végtelen listát kellett görgetni. A kínálat szét van szedve arctisztításra, hidratálásra, problémás bőrre, száraz bőrre, testápolásra, hajápolásra és napvédőre, szóval nem kellett harminc terméklapot végignyitogatnom ahhoz, hogy eljussak a nyári holmikhoz.

A vichy napvédői közül a stiftes kiszerelés érdekelt, mert pont az fér el a táska cipzáros zsebében, és nem borul ki, ha a doboz felborul a csónakban. Az Ideal Soleil stift 9 milliliteres kiszerelése 9 639 forintért szerepelt az oldalon, a terméklapon pedig ott volt a pontos kiszerelés is, nem kellett találgatnom, mekkora holmi érkezik. Ez az a fajta adat, amit a boltban a dobozról sosem tudok kibogarászni, mert vagy apró a betű, vagy nincs nálam a szemüveg.

Nézelődés közben az is látszott, hogy a vichy kínálatában külön blokkot kapott a férfiaknak szánt arcápolás meg a hajápolási vonal. A borotvagél 150 milliliteres kiszerelése 6 179 forint volt, egy 200 milliliteres sampon pedig 7 975 forint. Nem vettem meg mindent, csak jólesett, hogy egy helyen látom az árakat, és nem három fül között ugrálok oda-vissza a telefonon.

A horgászcuccnál egyébként pont ugyanez a logikám. Egy botnál vagy egy orsónál is végigolvasom a paramétereket, mert nem mindegy, hogy 3,60 vagy 3,90 méteres a bot, és nem mindegy, milyen az orsó áttétele, ha egész nap dobálni kell. Sokáig azt hittem, ez a pepecselés csak a felszerelésnél számít, aztán rá kellett jönnöm, hogy a bőrömre kent dolgoknál is megéri ugyanennyi időt szánni a doboz hátuljára.

Az egészben az volt a legfurcsább, hogy évekig ugyanezt a fél órát töltöttem el a bolti soron állva, csak ott nem tudtam leírni semmit, és két nap múlva már nem emlékeztem, melyik dobozon mit láttam.

A kosárnál még egy dolog jött jól a Prevenció Patika oldalán: 19 999 forintos értéktől nem számolnak fel szállítási díjat, így nem egyetlen tubust rendeltem meg, hanem összeszedtem azt, ami a nyárra tényleg kellett.

Azóta a stift ott lapul a szákzseb mellett, a régi, kiszáradt tubus meg rég a kukában végezte. Robi legutóbb már nem szólt semmiért, csak elkérte, mert ő is otthon hagyta a magáét. A Prevenció Patika oldalát pedig elmentettem, mert jövő tavasszal, az első éjszakázás előtt ugyanígy végig fogom nézni, mi hiányzik a táskából.